Rpg weekend, Etyek, 1. este
Felmegyünk Vidicas sírjához. Ott 2 őr beszélgetett. Nem hiszik el Faradasnak hogy Belfi leütötte Faradas testvért, úgy gondolták hogy csak jól berúgott.
Villám visszament a legalsó szintre a dobozzal. A rajta lévő rúnák elaludtak. Villám pár mágikus tárgyat megvizsgált, hogy megtudta, hogy pontosan mit tudnak. Verna negyedóra alatt felderített. Megtudta a pontos időt: este tízedik harang. Még kettő órát lent töltünk az alsó szinten, varázstárgy-beazonosítással és egyéb ilyen tevékenységekkel.
Éjfélkor a Solirion által adott üzenőkő segítségével "felhívtuk" Soliriont. Azt mondta hogy vele már személyesen nem tudunk találkozni és kiderült hogy tényleg ő az Álomtörő. A beszélgetés után fürkészés elleni védelmet raktunk magunkra és elteleportáltunk Lápfertődre. A faluban annak ellenére hogy éjszaka volt gyorsan felfigyeltek ránk. Mi elmondtuk hogy Gothost keressük. Válaszoltak hogy fél harangnyira van innen de éjszaka nem mennek a lápba mert veszélyes. Azt is hozzátette, hogy Galina asszonynál megszállhatunk és majd hajnalban indulhatunk Boris vezetésével a javas emberhez. Páran ettünk az ő zuzmópörköltjéből. Lefekvés táján megkérdezi, hogy valaki nem "megmelengethetné"-e meg a szívét. Mivel én most Aliciával voltam ezért nem vállalhattam be de a csapat megdöbbenésére Villám jelentkezett a feladatra. Így mi az ólban addig Villám Galina mamával "aludt". Reggel ettünk még egyszer a zuzmópörköltből, aztán kifizetjük a szállást.
Megkerestük Borist és elindultunk a lápba. A táv felénél vagy 8 emberi lábnyomokat láttunk. Most már óvatosabban haladtunk a javas emberhez. Amikor már közel voltunk Gothos házához csatazajt hallottunk. Gyorsan kifizettük Borist és elindultunk a csata irányába. Amikor megérkeztünk azt láttuk hogy démonok (4 bakan, 2 nezron és 2 sárdémon,omox) és humanoidok ( 4 félork barbár, 2 halfling íjjász, 2 ork sámán) küzdöttek egymással, mindkét oldalról már voltak halottak. A csata elég kiegyenlítettnek tűnt. A humanoid oldalon a harcosokon Aasterinian tetoválás volt rajtuk. Villám felismerte hogy az Argonnessen-i harcosok. Így a démonok ellen harcoltunk.
A humanoid csapatban a harcosok 3-at tudtak támadni, a sámánok tűzsújtásokat dobáltak, összességében elég erős csapatnak tűnt.
A démon csapatban a sárdémonok teleportálni, sárgolyót hajítani és még nagyon jól tudott bírkózni.(ezt késöbb a saját bőrömön tapasztaltam) A nezronok jól bírkóztak és mérgeztek a harapásukkal amitől le tudtunk bénulni. A barbazouk varázslatokat tudtak hatástalanítani és hátba tudtak szúrni.
A csapat a csata pofonláda része volt(főleg Gemmajsa), még nem voltunk ide elég erősek. Arra jó volt a csapat, hogy a barbár csapatról eltereljék a figyelmet és ők addig leverjék a démonokat. Ő nekik nagyon komoly veszteségük lett: csak 3 barbár élte túl az ütközetet.
Főnökük a csata közepén meg akarta ölni a Vajákost de Alicia elteleportálta. Ekkor ránk akartak támadni de Villám megbékítette őket azzal hogy egyszer mi mentettük meg az Argonnessian-i sárkányokat...