22. alkalom (Nazzod tollából)
YK 999, Lharvion (VII.) hó 25. nap
Résztvevők:
Villám /gnóm varázsló/ - Nándi
Merrix /boszorkánymester/ - Toma
Alicia /ember sárkánysámán/ - Sanci
Verna /gnóm tolvaj/ - Pete
Belfegor /félork harcos-pap/ - Attila
Nazzod /félork druida/ - VV
Rawel felidézte korábbi betörésük emlékeit és beszámolója alapján Villám sebtében felvázolta a katakombák alaprajzát:
Nazzod egy farkas szukával tért vissza egynapos meditációjából. – ’Ő a társam, segíteni fog nekünk’, válaszolta Alicia értetlenkedésére.
Merrix, Villám és Rawel előkészítették az örző varázskört, ahol az ereklyét majd biztonsággal lehet tárolni. Merrix testét Arthur szelleme szállta meg a szertartás idejére és a boszorkánymester száján át instruálta Villámot a szükséges rajzolatok elkészítésének módjáról.
Az éjszaka közepén a csapatot Merrix otromba csörömpölése ébresztette fel, aki valamilyen okból felkelt és az ablakhoz botorkálva felrúgta az útjába kerülő sámlit. Az álmukat újra megtalálni igyekvő csapattagok pár perc múlva ismét a felrúgott sámli zörgésére szakadtak ki szendergésükből, és ekkor már elhangzott pár kerestelen szó a boszorkánymester szüleit sem kímélve.
Másnap útnak indult a csapat a katakomba felé 15 válogatott falusival, Rawellel és a háttérben, a kis sereget messzíről követő Nonannal. Ahogy behatoltak a pagonyba, néhány élőhalott került az útjukba de azokat nagyobb gond nélkül felaprították.
Hamarosan megpillantottak egy dombot, melynek bokrokkal tarkított oldalában bújt meg a katakomba bejárata, egy vasalt ajtó, melyen különleges fémszálak futottak keresztbe. Verna a korábbi meghatározó élményei miatt óvatosan megvizsgálta az ajtót, és úgy ítélte meg, hogy nem védi semmilyen csapda. A különös fémszálakat pedig mitrillnek azonosította.
A csapat Rawel vezetésével benyomult az ajtó mögött tátongó sötétben, míg a falusiak csapat kint maradt, hogy hátvédként tartsa tisztán a terepet az erekyének. Az óvatosan haladó egyetemisták hamar az első terem bejáratához értek, ahol egy varázskört pillantottak meg a padlódra rajzolva. Rawel megerősítette, hogy ez azóta került oda, hogy ők lekaszabolták a vicomte-ot. Körültekintő vizsgálódás után Villám megállapította, hogy szakrális mágia aurája borítja a varázskört és nem lehet mellette elosonni. A kissé óvatlan Merrick, aki a falon és a plafonon függeszkedett, bemászott a kör fölé, ami ennek hatására hangos robbanással akitválódott, elkábítva Vernát és Merrixet, aki tehetetlen bábuként zuhant a padlóra, egyenesen az ott anyagiasuló szörnycsontváz lábai elé. A fertelmes élőhalott csúnyán bele is mart a mozgásképtelen Merrixbe. Nazzod szabadjára engedte farkasát. A szörnyre támadó farkas elvonta annak figyelmét a kábult boszorkánymesterről, akit fel tudtak támogatni a többiek. Ez a manőver viszont a bátor állatnak majdnem az életébe került, a szörny csapását és harapását nem tudta elkerülni és élettelenül a földre rogyott. Rawel, Alicia, Belfegor és a dühödt Nazzod vették körbe a csontkolosszust és rövid, de intenzív csata után miszlikre csapták.
Az összecsapást követően Alicia gyógyító hatalmának köszönhetően beforrtak a súlyosabb sebek, a farkas is magához tért. Az ereklyevadászok tovább folytatták útjukat. A következő állomás a csapdaterem volt, melynek falait hegyes vascölöpök borították. Egy elnyűtt csontváz pihent itt, kényelmesen, a bordái közé ékelődött cölöpöktől mit sem zavartatva magát. Rawel szokásos bátor tempójában a karós teremben állta a csapat irányába botorkáló élőhalott útját, majd rövid tusát követően porrá zúzta megviselt ellenfelét. Ebben a pillanatban viszont a falból kilépve egy sötét árny lepte meg a csendbiztost és egy védhetetlen szúrással megcsapolta a nagy ember erejét, akinek hirtelen nehézzé vált saját páncélja. A csapat többi részének riadt kiabalására Rawel visszavonulót fújt, és a ravasz árny visszabújt a plafonba, mert Villám mágikus lövedékei sebet ütöttek füstszerű testében. A feszülten várakozó és célpontot kereső kalandozók közül többek biztatására Verna merészkedett előre, hogy előcsalja az ármányos borzalmat a sziklákból. Merrix idegei pedig egy pillanatra felmondták a szolgálatot és a plafonba lőtte boszorkány villámját, ahol korábban eltűnt az árny. A sötét léleknek nem is kellett több, váratlanul lecsapott Vernára, akinek takarásában a többieknek nem volt esélye tiszta találatot bevinni. A csapat kénytelen volt benyomulni a szűk helyre és ott ütlegelni/lőni ellenfelüket. Az több csapást is kiosztott a véres küdelemben, megsebezve Aliciát és Nazzodot, erejüket véve nekik is. Végül sikerült Villám mágiájával támogatva elűzni az élők síkjáról a gaz árnyat, de a csapat igen viharvert állapotba került.
Rawel javaslatára visszamentek a bejárathoz, ahol Merrix testét kölcsönvéve Arthur nagyhatalmú papi mágiájával visszaállította testvére erejét és begyógyított pár súlyosabb sebet. A falusiak beszámolója szerint fokozódtak az élőhalottak támadásai és már egy szellem is felbukkant, akit csak az árnyékpap segítségével tudtak semlegesíteni.
Az önbizalmát meglelt cspat ismét behatolt a sötét járatba...
A következő ajtón túl a kalandozóknak apró csontváz patkányok támadását kellett hárítani, akiknek alattomos sebzése következtében Verna és Nazzod is öklendezve szabadultak meg a reggelijük maradványaitól. Végül sikerült felmorzsolni a bosszantóan nyüzsgő ellenfelet. Az összecsapás közben derült ki, hogy Alicia sebző aurájának jeges támadásai nem hatnak ezekre a túlvilági lényekre. Különösen hatékonynak bizonyult viszont Belfegor a varázslótól kölcsönkapott sámánbottal, amivel nagyokat sózótt a kis csontrágcsálókra.
Kis nyomulás után érkeztek meg a kalandozók a könyvtárszoba elé, ahol két sírpondró várta őket, többnyire ártalmatlan, de roppant fürge lények, akiket Rawel, Merrix és Belfegor csak hosszas csapkolódás után tudott visszaküldeni megérdemelt helyükre, a túlvilágra.
Verna átkutatta a szobát és talált egy kis tároló dobozkát. Kinyitotta és szerencsésen elkerülte az aktivizálódó csapda szúrását. A dobozban egy könyvet őriztek, amit Villám magához vett és rövidesen észlelte, hogy ha forgatni kezdi, a könyv hamar szétmállik, így elhatározta, hogy azt majd nyugodt körólmények közt fogja átvizsgálni.
____________________________________________________________________________
22. alkalom (Merix tollából)
Eberron, Sharn city
Játékok valós időpontja: 2010. október 6.,
Helyszín: Viktor lakása
Jelen vannak: Hawky, Sanci, Thomas, Nándi, Varga Petya, Varga Viktor
Aktív karakterek: Alicia ir’Degard, ember nő (Sanci); Villám Skoradalavan, whisper gnome (Nándi); Nazzod, half-orc (Viktor); Belfegor Battavag, half-orc (Hawky); Verna Tealeaf, whisper gnome, (Petya); Merix Bratt, changeling (Thomas)
999 YK, Lharvion hó (VII.) 25. napja, Eastbrook falu
Sok vívódás és elmélkedés után a fő küldetést választottuk és először Rawelnek, illetve a testvéreinknek segtünk.
Nonan szomorúan tudomásul veszi és megígéri, hogy segít nekünk – bár csak messziről – a küldetésünkben.
Rawell ezután elmondja a támadási stratégiát, amit én szokásomhoz híven átaludtam. Valahogy ezek a brifingek nem mennek nekem. Mihelyst valaki elkezd beszélni, rajtam iszonyú álmosság lesz úrrá.
Velünk fog még jönni 15 keményfaszú falusi és Yllar is.
Én a felkészülés közben felpróbálom a sámántól szermányolt amulettet. Semmi nem történik, le is tudom venni, így magamon tartom „tesztelésre”. J))
Éjjel furcsa álmom volt: egy felső hang hívására egy tisztáson találom magamat, ahol hangos morgással egy farkas támad rám. Sajnos annyira meglepődöm a jelenségen, hogy nem tudom legyőzni a teremtményt és a párbajban alul maradok. Némi csalódottságot érzek az amulettben lakó lény felől és azt érzem, hogy a próbát jóideig nem tudom újra alkalmazni.
999 YK, Lharvion hó (VII.) 26. napja, Eastbrook falu
Másnap reggel elindulunk a romba befelé.
Az első ajtón belépve egy varázskör van a földre rajzolva. Megpróbálok felette elosonni, de nem jött össze. Hatalmas pukkanást hallunk (sonic blast), amitől kissé vérezni kezd a fülem, de ez csak a kisebbik probléma. A nagyobbik, hogy stunned leszek (mozdulni nem tudok) és leesek a földre mint egy érett füge.
Közben egy large csonti is megjelenik a kör közepén és tetőzi a bajt egy hatalmas pofonnal a beleimbe. Mit mondjak, nem esett jól...
Alicia gyorsan kihúz a körből. Innen elindul az adok-kapok. Én az oszlop mögött óvatosan felállok, majd megpróbálok rálőni a motorra. Sajnos minden nyilam mellémegy.
Rawell aztán óriási csapásokkal rendre utasítja a csontikát.
Továbbmenve egy tüskékkel kirakott terembe érünk, ahol hirtelen egy shadow kerül elő és leszívja Rawell erejét.
Nagy küzdelemmel Villám mágikus nyilainak segítségével és Belfegor óriási pofonja után sikerült a shadowt is elnémítani.
Rawell, Alicia és Nazzod erejét leszívta egy kicsit a harc. Kimegyünk a felszínre, ahol Arthur atya eblémszáll (olyan rendes vagyok, hogy kölcsönadom neki a testemet) és meggyógyítja Rawell nem látható sebeit és az én fizikai sebeimet is. A többieket is összeférceli egy kicsit.
Utána felfrissült erővel támadunk tovább.
A következő teremben egy csontváz patkányokból álló swarm kerül elénk. Hamar kiderül, hogy az ütőfegyver fogja őket. Sajnos a kis nyilaim hatástalanok ellenük.
Jobb híjján nézem, ahogy a társaim szétcsépelik a swarmot.
A következő ajtó egy folyosóra nyílik. Innen 2 ajtó nylik, az egyik a könyvtárszobába, a másik irányba pedig 2lábú élőlények mozgását halljuk.
A könyvtárszobát választjuk. Itt 2 szemétkupac elevenedik meg és támad ránk (tome mote). Sokáig csapkodjuk egymást sikertelenül aztán végre Rawell lecsapja az egyiket én meg lelövöm a másikat.
Verna átkutatja a szobát és talál egy titkos kis rekeszt. Kinyitja és van benne egy könyv. Amikor Verna megpróbálja kivenni a kezét meg akarja szúrni három kis tű a kezét.
A borítója üres.
Villám megvizsgálja, de miután szét akar esni a könyv, inkább későbbre halasztja az olvasgatást, amikor több idő lesz.
Merix Bratt