308. alkalom

Szintem, szintem mondd meg nékem – merre tűntél?

Helyszín: Bp, Ménesi út, Nigel

Időpont: 2018. szeptember 06.

Hónapok: Zarantyr (I.), Olarune (II.), Therendor (III.), Eyre (IV.), Dravago (V.), Nymm (VI.), Lharvion (VII.), Barrakas (VIII.), Rhaan (IX.), Sypheros (X.), Aryth (XI.), Vult (XII.)

Napok: Sul (1.), Mol (2.), Zol (3.), Wir (4.), Zor (5.), Far (6.), Sar (7.)

Aktív karakterek: Belfegor Bhatta’waag (half-orc férfi, Dol Dorn hívő L1barbár-L4harcos-L2 Holy liberator (Bíbor penge)), Alicia ir’Degard (human nő, L7 Aasterinian pap), Villám Skoradalavan (wisper gnome ffi, L7 wizard), Verna Tealeaf (wisper gnome nő, L7 beguiler), Genmajsa (human ffi, L7 swordsage)

- Villám Skoradalavan feljegyzései -

YK 1016, Nymm (VI. hó), 22. nap délután 4. és 5. harang között

Korth, Templomnegyed, Vol katedrális, alsó szint

A sérült frontvonalunk tagjai visszavonultak és Aliciától várták a felemelő gyógyítást. De Belfegor háláját az „Igyekezz te büdös luvnya!” bók elhintésével juttatta kifejezésre (igazi mocsári bivaly módra). Ezt Alicia szívére vette (nem is értem miért…), és ezután már csak Genmajsával foglalkozott. Belfi a hátizsákjából előkotort egy gyógyítópálcát és többször használta magára. 

A zombi tisztekről elmúlt a félelem hatása, ezért Alicia újra megrettentette őket. Ekkor vált számomra nyilvánvalóvá, hogy ha be tudnának jutni a masszív kőajtón, akkor már rég megtették volna, Alicia hatalma elől menekülve. De az ajtót még megérinteni se merték. 

Ezután a felgyógyult ütőemberek pillanatok alatt lekaszabolták a védtelen zombikat. Egyébként elég szívós ellenfelek lettek volna (kb 35 HP, AC kb. 20-22). 

A csata végén tudtunk jobban szétnézni. A nagy kőajtó felett egy elf nyelven íródott felirat szerepelt:

„Akik előtted itt jártak

hátrahagyták jeleiket, 

Sebeikkel tarkított

folyosókon bolyongsz.”

IV. Kroxh helytartó

Törtem a fejemet keményen, hogy mit jelentsen ez. (History dobás: 35, Religion dobás: 26)

Eredmény semmi!

Verna eközben csapdát keresett az ajtón ill. titkos ajtót vagy bármi egyéb jelet a folyosón, de ő se talált semmit. Azt láttuk, hogy a nagy ajtó feint abjurationt sugároz, de akkor miért nincs rajta csapda. Hmmm…

Míg ezen morfondíroztunk, addig a többiek is hasznosan töltötték az időt. Alicia helyreállította Genmajsa erejét az egyik közös pénzből vett pálcával. Belfegor pedig a repülés varázslatot kihasználva a csapda aljáról fakarókat hozott fel és a verem felett egy átjárót épített a rönkökből. Így nincs elvágva a visszavonulás lehetősége. 

Rejtjelfejtő tudományommal már azt latolgattam, hogy nincs-e összefüggés a felirat ill. aközött, hogy a zombik nem mertek az ajtóhoz érni. Nem tűnt valószínűnek. 

Végül a Sarlonán szerzett pszionikus képességemhez folyamodtam és kombinálva egy Ősi tudás varázslattal, újra próbáltam valami történelmi kapaszkodót találni. Minden eddigi ismeretem egy pillanat alatt átpergett előttem (a dobás végeredménye tutira 40 felett volt!), de továbbra se jutott eszembe semmi épkézláb ötlet. Eldöntöttem magamban, hogy ez csak valami félrevezetés lehet, nem kell vele törődni. 

Ebből a meggyőződésből kiindulva már nem volt olyan nehéz meghozni a helyes döntést. Jó eséllyel az ajtó védelmi rendszere az élőhalottak ellen irányul, nekünk élőknek nem lehet gondunk a behatolással. 

Belfi még hozzá akarta érinteni az egyik zombi aszott karját az ajtóhoz, de én lebeszéltem erről, nehogy beinduljon valami védelmi mechanizmus. 

Javasoltam neki, hogy nyisson be óvatosan, szerintem nem fog akadályba ütközni. Úgy is történt, de még nem nyitotta nagyra az ajtót, hogy meglephessük, aki az ajtó mögött van. Verna egy csöndvarázst bájolt egy kavicsra, felsorakoztunk az ajtó előtt és szélesre tártuk az ajtót.

 Az ajtó mögött két újabb zombi tisztet találtunk, egy nagy teremben, melynek a közepén egy nagy Aasterinian szimbólum díszelgett. Ez elég messze volt, csak én láttam meg az extra éles sötétlátásommal. Véres nyomok vezettek az egyik oldalsó fal irányába. Egy pillanatra elbizonytalanodott a csapat, mert azt vártuk, hogy majd Verna cselekszik és előrelendül a csendgömbbel. De ő csak állt félszegen, és így mi se varázsolni, se egymással beszélni nem tudtunk a csend miatt. 

Az egyik élőhalott őr próbált szólni hozzánk valamit, de azt se hallottuk, így félő volt, hogy riadóztatni fogja a társait. Alicia pozitívenergia-hullámot lökött a zombik felé; láthatóan megrettentek. Összeszedtem a bátorságom és én rohantam be a terembe elsőként szétnézni. A tisztekkel próbáltam beszélni, de már csak a meneküléssel foglalkoztak. Ekkor láttam, hogy a terem bal oldali fala ki van bontva és a lyuk túloldalán egy másik terem van. 

A többiek óvatosan követtek, de mindenki attól félt, hogy mikor omlik le újra alattunk a padló. 

A zombi tisztek bemenekültek a terem egyik sarkába. Úgy éreztem, hogy gyorsan kell cselekedni, mert várhatóan rövidesen megérkezik az erősítés, akik hallották, hogy a zombi tiszt beszélni próbált valakihez. Kihasználva villámgyors mozgásomat, előrefutottam, benézve a következő terembe, majd visszavonultam egy oszlop mögé. A szomszéd szobában 2 újabb zombi tiszt volt, meg a többieknek nem látható helyen egy veszélyes szörny (mohrg) várt ránk.

Én már kiértem a csöndvarázs gömbjéből, de a többiek még mindig benne álltak, így csak testjátékhoz tudtam folyamodni. Mutattam Vernának, hogy dobja előre a résbe a csendkövet, de ő félreértett és saját maga rohant előre. 

Ekkor megjelent egy másik félelmetes ellenfél, aki eddig az egyik oszlop mögött rejtőzhetett és csak arra várt, hogy valaki a közelébe érjen. Én is könnyen a prédájává válhattam volna… Ez egy szürke szellem volt, fátylat viselő nőre hasonlított. Anyagtalan érintése mintha Verna minden életerejét kiszívta volna (-1 szint). Szerencsére a képébe bámuló rémisztő ábrázat látványának ellen tudott állni és volt lélekjelenléte, hogy megszabaduljon végre attól a fránya csöndgömbtől. 

Bajba került társunk védelmében Alicia ezt a lényt is elrettentette és majd Belfegor előrelendült és néhány kardcsapással felaprította, ahogy a kushadó zombikat is. 

Én figyelmeztettem a többieket, hogy a másik szobából még várható egy gyors, szorongatós és bénítós ellenség érkezése. Aki hallotta oda húzódott mellém, de Belfegor sajnos a csendvarázs miatt a bejárat mellett maradt. Szerencsére a várt ellentámadás nem történt meg. 

A csata végén arra is rájöttünk, hogy miért. Ezt a rést is védte egy védővarázslat, vagyis jó eséllyel az élőhalottak nem tudnak itt sem átjönni. 

A teremben találtunk még egy sírkövet, amin újabb elf felirat díszelgett:

„Jöjj elő Ó holtak ura!

Halld imáinkat Éjszaka istene!

Érints minket szörnyű AJKAIDDAL,

Hogy megízlelhessük tisztátlanságod,

És általad elkerüljük Duluurh örök pusztaságait.”

III. Sthelanus helytartó.

A véres lábnyomok az Aasterinian szimbólumnál indultak és a szomszéd terembe vezettek át, de ott a vérzés megszűnt. Saját magát áldozta volna fel Ultor, vagy mi történt itt?

Az Aasterinian jelet közelebbről megnézve kiderült, hogy csupán 1 órája vésték ide!

Ötletek, elvarratlan szálak

• Helytartók értelmetlen feliratai… - miért elfül íródtak?
• véres lábnyomok… - mi történt Ultorral

 Személyek

CSAPATNAK FONTOS

• -

 CSAPATNAK NEM FONTOS

• -

 Megismert helyek, események

CSAPATNAK FONTOS

• -

 CSAPATNAK NEM FONTOS

• -

 House rules

• -

 Legyőzött/megismert ellenfelek

• mohrg
• szintszívó fátylas női szürke szellem

 jelmagyarázat:

• ez a szál már megoldódott vagy az infó már fenn van a wikin
• hiányzik a wikiről
• külső dokumentum jelölése
• pontosítandó