Belfegor feljegyzései

209. alkalom

Koponyaúrral nem nagyon csatázott eddig senki, aki túl is élte volna, ezért sok információt nem kaptunk róla. Annyit azért megtudtunk, hogy körülbelül 50 fős a legénysége és Geldeeris szerint a hajó egy varázsereklye, ami tud ködöt idézni maga köré és nesztelen a haladása. Ezenkívül van valami mentális védelme is a hajónak.

Geldeeris elmondta még, hogy M’aroon hercegnek az összes hercegség adózik, mivel ez egyszerűbb és olcsóbb nekik, mint felvenni a harcot ellene. Ha pedig most sikerülne végeznünk vele, akkor számíthatunk rá, hogy egy idő után újjászületik. Igyekeznünk kell majd, hogy az ezüstkaróval mielőbb megadjuk a végső döfést neki és megszerezzük a naplovag hiányzó páncélját. Hála Merix álmának, végre a Sárkány Légió is megértette, amit már többször is mondtam nekik, hogy a naplovag ereklyéinek megszerzése az egész csapat számára előnyös, hisz csak így tudjuk legyőzni a Métely küldöttét.

Egyébként Geldeeris a vízignóm, mint a vízielfek barátja van jelen, és szerinte a hercegnőért maga az Apostol ment el, ezért is fontos a páncél megszerzése mielőbb.

A csata előtt egy héttel megtartott haditanácson elmondták, hogy M’aroon herceg egy nagyon magas szinten képzett varázshasználó, akit nem fognak a hideg és elektromos varázslatok és mágikus ütőfegyverrel lehet a leghatékonyabban küzdeni ellene. Ezenkívül félelmet okoz a gyengékben és a nem elég tapasztaltakban, valamint ledermeszti az élőket, ha megérinti őket és a szervezetük ezt nem tudja leküzdeni.

Elmondták még, hogy a csata alatt ködöt varázsolnak majd a hajóra azért, hogy M’aroon herceg nehezebben varázsoljon és a félelem aurája se működjön olyan hatékonyan. Fel kell készülnünk arra is, hogy tud repülni.

A haditanács után, gondosan kidolgoztuk a tervet, hogy hogyan fogjuk megtámadni a hajót és a legénységét. A legapróbb kis részletre is odafigyelve terveztük meg az akciót és rengeteget gyakoroltuk, hogy minden simán menjen. Hát ez lehet, hogy hiba volt…

A haditerv része volt, hogy amikor átjönnek a „szűz” Aliciáért, akkor ő egy csendvarázslatot fog elmondani és így a ködben, a szemek és a fülek elől is elrejtve, el tudjuk intézni az átkelő csapatot. Addig minden rendben is ment, míg át nem jöttek a hajónkra az élőhalottak. Akkor viszont Verna, csak ő tudja miért (de azt gondolom a szokatlanul sok gyakorlás árthatott meg az idegeinek), elkezdett varázsolni…

Alicia ezek után már el se mondta a csendvarázslatát. Szerencsére a kezdeti sokk után azért hamar helyrerázódtunk és az átkelő élőhalott csapat egyre rosszabbul állt. Természetesen csendvarázslat nélkül a Koponyaúron maradt élőhalottak is meghallották a kiabálást és a csatazajt, ezért a hajóval megindultak felénk.

Úgy láttam, csata közben Verna, Geldeeris és Nazzod is lebénult egy kis időre, de aztán sikerült felülkerekedniük a félelmükön. Villám egy varázslattal lelőtte a kis lényt, ami elkezdett sikoltozni, amikor Verna varázsolt. Geldeeris pedig, amint magához tért, felgyorsított minket. Miután kivarázsolták magukat, mindketten (Villám és Geldeeris is) elrepültek a ködbe.

Aliciának elsőre nem sikerült leszednie a bénítást Vernáról és mondott is valami olyat, hogy ez az istenének a büntetése.

Az élőhalottak kaptak erősítést négy anyagtalan lény formájában, aminek a következtében Alicia és Verna is ájultan repült ki a hajóról a víz fölé. Ennek hatására Nazzod és Merix is elhagyta a hajót. Merix még visszafordulva azért lelőtte az utolsó csontvázat. A hajón ketten maradtunk, az átkelő csapat vezetője, Mr. Smith és én. Megint egyedül hagytak, de már kezdem megszokni…

210. alkalom

Geldeeris az elmehálón keresztül azt üzente: „gyűljünk össze, hogy tudjak segíteni”. Sajnos egy kicsit el voltam foglalva, ezért nem tudtam mit válaszolni. Amíg én a fedélzeten harcoltam, a vízen ájultan lebegő Aliciát Villám, Vernát pedig Nazzod térítette magához. Eközben Merix a ködben bujkált.

Ezt a Mr. Smith-t kemény anyagból gyúrták! Már több nagy ütést is bekapott, de még alig látszott rajta. Ráadásul neki is sikerült betalálnia és a Koponyaúr is előbukkant a ködből.

Még mielőtt reagálhattam volna, M’aroon herceg kezéből egy villám csapódott belém, ami akkorát taszított rajtam, hogy átrepülve a hajó korlátján a vízbe estem és elvesztettem az eszméletemet (1.).

Szerencsére Alicia varázslata nem engedte, hogy a víz alá süllyedjek, így oda tudtak hozzám jönni gyógyítani. Nazzod és (egy kis koncentrálás után) Alicia is gyógyított engem. Egész jól csinálták…

Időközben az elfek az elmehálón keresztül kiadták a parancsot: „Támadás!!!”. A hajónkon egyedül maradt Mr. Smith-t társai visszarendelték a Koponyaúrra segíteni védekezni. Smith bele is vetette magát a vízbe, de Merix búcsúzóul azért még belelőtt egy villámot. Alicia gyógyítása közben Verna is odajött hozzám és a kezembe nyomott egy gyógyitalt.

Geldeeris elmondott egy repülés varázslatot, amitől mindjárt könnyebben tudtam mozogni. Fel is repültem a hajón maradt kardomhoz, amit időközben Villám már felvett a padlóról. Varázslattal átváltozatta ütőfegyverré, hogy hatékonyabb legyen M’aroon ellen. Amikor odaértem, átadta nekem az átváltoztatott fegyvert.

Merix valamitől nagyon felbátorodott és elindult előre egyedül az ellenség felé. Lehet az keltette fel Merix érdeklődését, hogy az elfek az elmehálón azt üzenték: „itt van egy hernyónyelvű”.

Nazzod vízelementállá változva elkezdte üldözni Mr. Smith-t. Ahogy utólag elmesélte, egy epikus csatában sikerült is legyőznie.

Verna felrakta az orrcsipeszt és megkerülve a hajónkat elindult ő is a csata felé. Aliciával és Villámmal repülve indultunk el segíteni az elfeknek. Villám az árbóchoz repült és belekapaszkodott. Alicia a hajó közepe felé szállt le és valami varázslattal elkezdte ijesztgetni az élőhalottakat, amik futottak is előle. Én a hajó tatjához repültem és ott szálltam le a korlát mögé, ahol a kapitányt sejtettem. Ahogy egyet léptem előre, láttam is, hogy a kapitány ott van és csak arra várt, hogy jöjjek. Támadott, én meg repültem vissza. (2.) Alicia gyorsan hátrébb jött a hajón és oda is ért hozzám, hogy tudjon gyógyítani. Felálltam és a pszionikus képességemre koncentráltam, hogy jobban tudjak támadni. Láttam, hogy a kapitány feje felett egy kis szellem lebeg, ami szintén rám támadt, és ahogy eltalált éreztem, hogy szívja el az életenergiám. Nagyon rossz érzés volt, ezért őt kezdtem el ütni, hogy gyorsan végezzek vele. Egy komoly sebzést sikerült is bevinnem, de sajnos újabb találatot kaptam és egy nagyot repültem hátra. Szerencsére Megfeszített a közelben volt és fel tudott gyógyítani. Éreztem, hogy a furcsa gyengeségem is elmúlt.

Villám az árbócba kapaszkodva látta, ahogy a kapitány, M’aroon kinézett a ködből és rögtön el is tűnt. Úgy döntött, megpróbálja eltalálni egy ködbe belőtt tűzlabdával, de szerencsére ezt valami védelem megakadályozta, így nem sérült meg egy csapattársunk sem.

Merix a csapattársaitól külön harcolva, egy élőhalott harapásától lemerevedett. Vernának pedig többszöri próbálkozásra, végre sikerült felmásznia a hajóra.

211. alkalom

Verna láthatatlanul cikázott ide-oda a hajón a csatázó elfek és élőhalottak között. Nazzod pedig, Mr. Smith legyőzése után, a tatra mászott fel. Megfeszített gyógyította az elfeket, akik a közelében voltak. Megfeszítettel történt rövid tanácskozás után elindultam előre a kormányos irányába, mert úgy tűnt, ott kell leginkább segíteni.

Szerencsére Verna épp beleakadt a lemerevedett Merixbe, akire egy láthatatlanság varázslatot mondott, ezzel megmentve a körülötte álló élőhalottaktól. Ezek után, mivel nem jutott át a csatázó elfeken, leült törökülésben a fedélzetre, majd később tehetetlenségében el is feküdt.

Nazzod miután nem talált ellenséget a taton, megpróbálta elsüllyeszteni a hajót, de ez persze nem sikerült neki. Majd előre úszott a kormányos felé, de ott meg az elfektől nem tudott a hajóra kimászni.

A kormányos felé haladva több élőhalott állt az utamba, de ezeket könnyen sikerült legyőznöm. Mikor végre eljutottam a kormányoshoz, láttam, hogy a kapitány is ott van és jött a megszokott villám a kezéből, amitől repültem is ki a hajóról… (3.)

Merix, miután magához tért a dermedtségből, szintén a kormányosnál kötött ki, aki (Merix nagy szerencséjére) többször mellé ütött, így nem esett komoly bántódása és el tudott menekülni.

Nekem sikerült visszarepülnöm a hajóra, ahol egy élőhalottat le is csaptam, de a következő pillanatban a kapitány odalépett hozzám a ködben és én újra repültem ki a víz fölé, de most már eszméletemet vesztve…

Egy idő után Nazzodnak sikerült felkapaszkodnia a hajóra és megtámadta a kapitánynál lévő kis szellemet. Meglepődve tapasztalta, hogy nem látszik sérültnek, pedig én azt mondtam, nagyot ütöttem bele. Valószínűleg felgyógyult a kis mocsok.

Alicia egy vámpírt próbált meg elijeszteni, miközben Villám odarepült hozzám segíteni.

212. alkalom

Mikor Villám magamhoz térített, egy nem túl bíztató párbeszédet hallottam:

Nazzod: „Ez kemény, visszavonulok.”

Verna: „Mit csinálsz te? Várjál…”.

De aztán Nazzod meggondolta magát és visszament ütni a szellemet és sikerült is megrendítenie.

Merix repült felfelé, hogy kijusson a ködből. Egyszer csak üzenet érkezett tőle, hogy „Menekül a kapitány!” Mintha azt is hozzáfűzte volna: „Lelövöm!”. Hát az eddigi tapasztalataim alapján az nem biztos, hogy olyan könnyen fog menni… nemsokára egy csobbanást hallottunk. „Lehet, hogy Merix volt?” kérdezte a jó füllel megáldott Nazzod.

A pontos útmutatásnak köszönhetően, nagy nehezen, Villám segítségével sikerült megtalálnom a Megfeszítettet, aki gyógyított rajtam. Közben Alicia is elvarázsolt egy erősítő varázslatot.

Geldeeris az elmehálón keresztül azt kiabálta: „Mindenki fel! El kell kapni!”. El is indultam gyorsan felfelé.

A ködből velem együtt bukkant elő Geldeeris, a Megfeszített, az elf varázsló, Xylna és a fejedelem. Na és mi következett? Hát persze… jött M’aroon kezéből az áldás újra, én meg repültem a vitorlába. (4.) Még szerencse, hogy a vitorla megfogott, de ebből most már nagyon elegem lett! Gyorsan felhajtottam a Vernától kapott gyógyitalt. Egész jó anyag volt! Egyébként kellemesen csalódtam Vernában, eddig nem gondoltam, hogy ilyen önzetlen is tud lenni…

Geldeeris, Xylna és a varázsló egy-egy tűzlabdát lőtt a kapitány felé, amiből egy be is talált. Erre a kapitány (miután meglőtte a fejedelmet és Xylnát), irányt váltott és teljes sebességgel a vízbe csapódott. Villám az utolsó pillanatban, a vízbe csapódás helyére lőtt egy tűzlabdát egy varázspálcából. Megfeszített egyből azt üzente: „Utána, ugrás a vízbe!” és ő el is indult.

Közben Nazzod feladta a küzdelmet a szellemmel, mert elég rossz bőrben volt már és elindult, hogy megkeresse Merixet. Sikerült is rátalálnia és felgyógyította, nehogy meghaljon. Azt mondta nagyon nagy szerencséje volt Merixnek, mert már közel volt a halálhoz. Ha egy kicsit később talál rá, már nem tudta volna megmenteni.

Elkezdtük üldözni M’aroont a víz alatt. Először a fejedelem érte utol, aki meg is tudta sebezni, de aztán vissza is kapott egy nagyot. Nem nézett ki túl jól. Aztán én is odaértem, hogy bekapjak egyet tőle. Szerencsére most nem repültem nagyon messze. Alicia kezéből egy napsugár csapódott a kapitányba, ami láthatóan nem esett neki jól. Olyannak tűnt, mint aki megrendült végre.

Nazzod, Villám legnagyobb megrökönyödésére, ráugrott a megrendült kapitányra és lebirkózta. Közben azt kiabálta: „Élve fogjuk el, akkor nem tud újra éledni!”

213. alkalom (Verna emlékei alapján)

Nagyon nem akarta feladni a Herceg, még akkor is küzdött volna, amikor a vízerőművé változott Nazzod elemi erővel szegezte a... mihez is? Hát, csak úgy szorította a víz alatt, hogy moccanni és nyikkanni sem bírt, csak pislogott a szeme helyével az üregében... azt hiszem. Mindenesetre a zsákomban tárolt kötéltekercset előkaptam, és Belfegor közreműködésével, precízen megkötöztük a gonoszt, Nazzod pedig a hóna alá csapta, és tovább szorongatta, nem bízta volna senki másra az őrizetest.

Időközben a Koponyaúron is eldőlt a küzdelem, a végjátékra azért még a Légió is megérkezett. A kormányos és három inferiror segítője volt már csak talpon, elfek szoros gyűrűjébe fogva. Belfegor és Merix néhány jólirányzott csapásától vezérelve, rövid úton haraptak a fűbe ők is. 

Ezután nem maradt más hátra, mint becserkészni a szökevény Szellőtáncost, ami a köd elültével nem volt túl nehéz feladat. Nazzodnak arra is volt ideje, hogy szecskává aprítsa Koponyaurat, miután a gondos házkutatás nem vezetett eredményre. A páncél hiányzó darabja csakis a Boszorkánytoronyban lehet ezek után, ahogy M'aroon herceg lélektartója is (vagy mi a szösz). A herceget ezek után a további biztonság kedvéért, kipeckelt szájjal és bekötött szemmel beraktuk a bag of holding-ba, és visszatértünk az elfek Bázisára.

Némi szusszanás következhetett, miközben átbeszélhettük a folytatást. Egyhangú döntés született az azonnali továbbhaladás szükségességéről. Az elfek némi információval szolgáltak a torony hollétéről, de semmiféle részlettel nem tudtak szolgálni a helyszínen uralkodó állapotokról. Elmondásuk szerint egy régi hercegség egykori központja volt az a vár, melynek területén a torony is áll, egy jókora sziget egyik szegletében. Megkaptuk az ezüst szigonyt, amivel a Herceg szívét kell majd átdöfni, aztán a fejedelem és a Megfeszített kellemes utazást kívántak, s mi újra útra keltünk a Holdkirálynő égi bárka fedélzetén, Merix kormányos szakértő vezérlete mellett. Alig helyezkedtünk kényelembe kabinjainkban, mikor éreztük, hogy meglódul a kecses hajótest, és nekivág a holdfényes éjszakának, baljós úti célunk felé. Ideje volt lepihenni, és szundítani egy rövidet...