Úgy öt óra körül Merix hirtelen felült az ágyában. "Mi a helyzet?" - kérdezte halkan Verna. "Valami rosszat álmodtam, hadd nézzek körül mágia érzékeléssel." - válaszolt kicsit zavarodottan Merix. Szavait gyorsan cselekvésre váltotta és megvizsgálta az ajtó környékét. Nem látott semmi különöset. Hát igen. Rossz fele keresett. Alig, hogy megosztandó gyanúját, visszafordult Verna fele, jobb válla mellett a szomszédos szoba falából (ahol kellett volna aludnia Merixnek) kilépett valami. Verna reagált legelőször: "Egy Árny!" - akarta kiáltani, de mielőtt kijött volna bármi is a torkán, csend borult rájuk. Milyen szerencse, hogy mindketten látnak a sötétben, különben nem csak süketek, hanem vakok is lettek volna. Verna így azt sem tudta megosztani a többiekkel, hogy ez az árnyék más mint az eddig látottak: értelmesen néz kéken sugárzó szemeivel. Nem sokat teketóriázott a támadó és lesújtott az ágyban ülő Merixre és el is találta őt. Merix azonnal megérezte, hogy ereje vészesen lecsökkent. De nem tudta megelőzni Verna gyorsan kilépett az előtte kinyitott ajtón és magára rakott egy láthatatlanságot. Merix a szokásos cselekvéssor mellett döntött: lőtt. Sajnos az árnyék természete megtréfálta és átlőtt anyagtalan testén. Verna gyorsan becsukta az ajtót és elvarázsolt egy mágus páncélt, de úgy, hogy nem sütötte ki. Az árny ráütött a gyenge, ágyon ülő Merixre, de nem találta el - Aasterinian vigyázott hívére. Merix látta, hogy ennek fele se tréfa és átvetette magát a szomszédos ágyon alvó Mirandára, ráadásul úgy, hogy közben még a rá sújtó rövidkardot is elkerülte. Miranda meglepetten ébredt fel és ült fel az ágyban. Az árny újra sújtott és el is találta a Mirandán fekvő Merixet, ki még gyengébb lett. Verna kinyitotta az ajtót, belépett az árnyék által elfoglalt területre és ráhelyezte a mágiát Merixre. 

Miranda gyorsan magához tért és varázsolni kezdet. A csend kellős közepén. Mi a manó. "Tíz lábon belül tudtok varázsolni!" - kiáltotta és a körülötte lévők hallották is. Merix Belfegorra lépett és varázsolt, de nem találta el az árnyat. Viszont hatalmast kiáltott "Belfegor, ébredj!". Csodák csodája a kómás Belfegor felébredt, úgy, ahogy. Az árny megint rávágott és el is találta. Miranda benyúlt a takarója alá és elővett egy italt, amit beletuszkolt Merixbe, aki ettől erősebbnek érezte magát és ellépett az árnytól és megint belepróbált lőni, de nem sikerült neki. Ez így ment szegénynek sokáig és sajna Verna sem járt sokkal jobban, bár egy gyorsítás sikerült elvarázsolnia. A helyzetet a fegyvert rántó Miranda és a felocsúdó, de néha lelassuló Belfegor mentette meg, akik sikeresen levágták, de Merix vitte be az utolsó ütést.

"Gyorsan, gyorsan, kinél van kisebb visszaállító varázslat? Amint hamarosan lejár a varázslat, Veronika veszélybe kerül!". Összedugták a fejüket és kiderült, hogy csak nekem és Nazzodnak van ilyen, mindenki másnál csak egészséget visszaállító van. Nem tudták én hol vagyok, ezért Nazzodhoz mentek. Nazzod, amint meglátta őket szidalmazni kezdte őket és csak Miranda szúrós tekintette akadályozta meg, hogy folytassa. Miranda arra utasította, hogy azonnal segítsen Veronikának. Nazzod először tagadta, hogy ő tudna ilyet, de végül Miranda további fenyegetése rábírta, hogy segítsen. Verna kinyitotta varázslattal a lakatot. Közben mindezt a goblinok tátott szájjal bámulták.  A lakatot visszazárták a gyógyítás végeztével, Nazzod folyamatos átkozódása mellett. Amikor felfele mentek találkoztak egy warforgdzsal, akit egy goblin riasztott. Kimentették magukat azzal, hogy megtámadták őket, de szerencsére a warforge nem hitt nekik, mert igen benyomottaknak látszottak. Visszamentek a szobájukba és Miranda azonnal előadta dörgedelmét: mától nincsenek kilengések, mindenki együtt alszik és most azonnal kerítsék elő Antont és Violettát.

Belfegor át is ment Villám szobájába és felverte Villámot, aki a észrevéve, hogy a szobájában van, szitkozódni kezdett, hogy miért hagyták, hogy a szobájában aludjon. Na ja, magát nem hibáztatta, hogy miért ázott el. Jellemző. Verna és Belfegor ezek után benéztek hozzánk, de nem voltam ott, erre Verna elment megkeresni információért Ianhoz, de közben belefutott a warforgeba, aki megállította és kérdezgetni kezdte a lent történtekről és arról, hogy a goblinok elmondása szerint ők ott lent kinyitották a cellát és mindenféle varázslást követtek el. Vernának - későbbi elmondása alapján - eszébe jutott, hogy a goblinok nem éppen szavahihető népség és ezért ez irányba kezdte el terelni az őrt. Állítása szerint hatékonyan, bár ennek azért ellentmondott, hogy a warforge jelezte, jelentést fog tenni a kapitánynak az ügyben és ő majd intézkedik. Hát én azt hiszem ennél jobban kezeltem volna a helyzetet, csak épp nem voltam olyan állapotban és persze olyan helyen.

A hely végül is, ahol voltam, nem volt épp megvetendő. Sedge ágyában pihentem ki az éjszaka fáradalmait. Egyszer ugyan félállomban hallani véltem, hogy Verna kopogtat kitartóan az ajtómon - Iantól szerezte meg az információt, hol is vagyok - és Veronika úrnőt emlegeti, de annyira még nem éreztem magamat jól, hogy ennek bárminemű jelentőséget is tulajdonítsak és mivel abbahagyta, szépen visszasüllyedtem a boldog öntudatlanságba.

Közben Verna beszámolt arról, hogy engem megtalált - miből gondolta - és nem voltam hajlandó felkelni - honnan tudta? Miranda azonnal elő akart állítani, de Villám meggyőzte, hogy ha már meg akartak volna ölni, már halott lennék, akárcsak ő az egyedül töltött éjszaka után. Ezért szépen elmentek ebédelni közösen és egyesek meglehetősen imbolyogva is. Az ebédnél kevesen voltak. A tegnapi nagy dínom-dánom után kevesen ébredtek fel ilyen korán.

Engem Sedge ébresztett olyan három óra fele, kissé bizonytalanul kérdezve rá a tegnapi "csodás élményre". Én először azt hittem nem emlékszik semmire, de aztán kiderült, csak meg akarta tudni én is olyan furcsának találtam a szer hatását: egyszer hol rendkívül érzékinek, hol olyan semminek. Ezt én sem mondhattam volna pontosabban, így meg is beszéltük, hogy legközelebb nem ilyet iszunk. Erre bort akart rendelni, de mivel rá pillantva felgerjedt bennem a tettvágy, így nem hagytam rá lehetőséget, hogy bort rendeljen. 

Egy óra múlva kiléptem szeretőm ajtaján és visszatértem Vernával közös szobámba. Mivel nem volt ott senki lefürödtem és átöltöztem. Majd a keresésükre indultam és benyitottam Veronika szobájába. Mind ott voltak. Azonnal észrevettem, hogy Merix nincs jól, de nem láttam semmi külsérelmi nyomot rajta, így rákérdeztem, mi történt. Na erre Miranda elmondta, hogy rájuk támadt egy árny, majd parancsolgatni kezdett, hogy akkor most ő elrendeli, hogy nincs több egyénieskedés és fegyelmezetlenség. Erre rámutattam a kis fapinánál arra, hogy ez majd akkor lesz így a részemről, ha én is akarom. Erre jött holmi küldetés elvállalásommal, meg hogy a küldetésen ő parancsnok és ő mondja meg mit tehetek. Na hiszen, majd ha három hold fog felkelni éjszaka.

Azért közben felgyógyítottam Merixet is és elkezdtünk azon beszélgetni, mit is hazudjunk a kapitánynak. Villám természetesen hatalmas tervet akart szőni arra, hogy ha ő azt mondja, akkor mi azt és a magyarázat meg ez legyen, de végül elfogadták azt az érvelésemet, hogy a hazugság akkor jó, ha roppant egyszerű és féligazságokon alapul. Így maradjunk annál, amit Verna elkezdett és alapozzunk a goblinok versus nemesasszonok közötti hatalmas társadalmi különbségre és ennek szavahihetőséggel való szoros összefüggésére. Miranda közben jó ötletet is adott arra, hogy ha kérdezik akkor nem meglátogattuk Nazzodot csak úgy hajnalok hajnalán - ahogy Verna mondta, hanem részeg mámorunkban mentünk le oda és a nagy kiabálás, hadonászás lehetett az, amit a goblinok varázslásnak - ami ugye tilos itt - gondolhattak. Ebben maradtunk és elmentünk vacsorázni. A kapitány is megjelent, de nem jött oda hozzánk és nem tett semmi említést az éjszaka történtekről. Helyes.

Vacsora után rá akartam térni Nazzod kiszabadítására és felkerestem Sedge kabinját, de többszöri kopogtatásom után, csak elhaló hangon arra kért, hogy inkább találkozzunk másnap. Udvarias lány vagyok, aki tudja, hogy ha kérni akar valamit egy férfitól, még ha azt meg is szolgálta, jobb, ha jó kedvében találja a férfit és nem ront be ajtóstól a házba. Így Nazzod sajna még egy éjszakát a hűvösön tölt, de legalább nem lesz tárgyalás utána, ahogy a verést is megúszta. Remélem hálás lesz nekem ezért a kis rücskös bőrű.

Alicia ir'Degard naplójából