1000. Lahrvion (VII.) hó 18. nap; Var’ashwad’ava, ismeretlen napszak

A druida halálával a Herceg integetni kezdett nekem, hogy szüksége lenne a gyógyításomra. Én türelemre intettem és a fegyveremet elrakva odaléptem a csendgömbhöz. Villám kijelentette, hogy most akkor menetből öljük meg a kaszárnyában tartózkodókat, akit lehet, pedig gyógyítsuk. Én helyeseltem, de jeleztem, hogy vagy csend vagy gyógyítás. Nazzod is ezt harsogta a maga faragatlan módján.  Belfegor mellém lépett, valamit félre érthetett a lehetséges gyógyításról. Merix elkezdte leszedni a druidáról a saját kesztyűjét és köpenyét, felvette az ügyességkesztyűjét, de ezt abbahagyta, amint látta, hogy mi megyünk kifele. Verna csak konstatálta, hogy a testőrön a gyűrűje van, de ő habozás nélkül követett minket. Én felvettem a csendgömböt és elindultam a kaszárnya fele. Nem messze az ajtótól leraktam a gömböt, Dudda pedig mögém lépett. Villám előre engedte Vernát és kérte, nézze meg az ajtót, majd nyissa ki. Verna ebből azt értette meg, hogy nyissa ki az ajtót, így is tett, mihelyt többen mögé értek. Nem robbant ránk semmi, bent pedig két korcs üldögélt egy ágyon és éppen iszogattak beszélgetés közben. Nem sejthették, hogy jövünk. Én léptem be elsőként, de Belfegor megelőzve engem, oda is ért hozzájuk. Merix magára kanyarította a visszaszerzett ellenállás köpenyét. A Herceg is elszaladt mellettem a katonákhoz, Dudda pedig mögém lépett. Villám is belépett az ajtón, de behúzódott a sarokba. Én a katonák mögé léptem és rásújtottam az egyikre (-4 HP).  Merix belépett és jó szokásához híven eleresztett egy sugarat. Sajnos ez ott és akkor nem sikerült és egy hatalmasat lőtt Vernába (-12 HP). Verna csak nagy koncentrációjának köszönhette, hogy nem lett beteg (-1 karma). „A kurva anyád!” – kiáltotta kevéssé úrinőhöz méltóan Verna. „Lecsapjam?” – kérdezte Belfegor. „Igen!” – jött azonnal a válasz. Belfegor nem is habozott, hanem otthagyta az őrt és Merixhez lépett és egy nagy pofont adott a bunkójával neki (-16 HP, nem halálos). A Herceg elgáncsolta az egyik katonát és bele is ütött. Fel akart állni erre a földről, de kapott tőlem (-9 HP) és Vernától is (-2 HP). Nazzod elmefókuszát beleadva lecsapta az egyik katonát (-21 HP). A másodikat Verna ütötte le (-5 HP). Én benyitottam a hátul lévő szobába, de csak a szokásos fegyvereket és páncélokat láttuk. A sajátunkat nem fedeztük fel. Én kikutattam a katonákat (+18 ezüst). Ezek után visszamentem a druidához, ahol Nazzod már vette fel a páncélját a druidáról leszedve, Belfegor segítségével.  Merix és Villám is megnézte a termeket mágia után kutatva. Verna megtalálta az ő és Villám védő gyűrűjét, az ő és Merix természeti páncél amulettjét és az én mágikus batyumat. A druidán még megtaláltuk a vörös páncélkristályt, Verna gyógyító övét, hét italunkat, Belfegor mágikus batyuját, ogre erő övét és az általam használt gyógyítópálcát. Az anyagias druida a mocsárból természetese megjegyezte, hogy a páncélkristályt csak használom. Na ja, hiszen ő meg bejelentkezett a druidánál lévő mágikus handzsárra. Én közben belegyógyítottam a pálcában lévő öt töltetett Belfegorba és a Hercegbe.

Ezek után Villám maga mellé intett és elmentünk kihallgatni a torony őrét. Miután odaértünk, levettünk róla minden cuccot: a démonbőr páncélt, egy tőrt és egy szütyőt. Villám megnézte, hogy van-e még mágikus rajta és meg is látta a Merix által már érzékelt erős nekromanciát. Ezek után felébresztettem. Ekkor érkezett oda Nazzod. Ő azonnal durván nekitámadt. Mi Villámmal békésebb hangot ütöttünk meg. Kiderült, hogy ő is fogoly, a neve Skaltar. Apja ördög volt, anyja halandó.  A testén lévő Belshabar bélyeggel ide börtönözték be és ő lett a Torony őre. Azt ajánlotta fel, amire számítottunk, hogy segít nekünk, ha mi megszabadítjuk. Azt mondta el, hogy a segítségével le kell vernünk a szentélyben Belshabar szolgájának szobrát. Azt mondta el kérdésemre, hogy ha kiszabadítjuk, hazamegy a saját síkjára. Sok kapu volt ugyanis korábban itt a városban. Jó szándéka jeleként kértük, árulja el, hol van a druida korongja. Elmondta, hogy a druidának van egy rejtekhelye a szobája padlójában, egy szőnyeg alatt és nincs rajta csapda. Nazzod visszarohant és Verna szégyenére, az általa már kikutatott területen, kinyitotta a rejtekhelyet. Alatta egy nagy láda volt. Benne megtalálta Verna a mágikus láncingjét, az én ezüstfenőkövemet, Nazzod mesterszabású bunkóját és az én nemesi gyűrűmet. Mi közben tovább faggattuk a félördögöt.

Alicia ir’Degard tollából

A bejegyzés trackback címe:

https://eberron.blog.hu/api/trackback/id/tr484868601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása