1000 YK, Nymm (6.) 24., Far - Riedra

Balra, a teremben egy Ishaltár oltárt fedeztünk fel, amiről én azonnal megállapítottam, hogy ez bizony Ishaltár, a Könyörületes arca. Villám megkopogtatta a derekam, miközben beszéltem többieknek eme isten duális lényéről és a másik irányba mutatott, ahol egy másik ilyen oltár állt, amit csak a központi terem szobrán elhelyezett fényvarázslat miatt láttam az elf látásommal. Az az oltár viszont már Ishaltár, a Büntető arcát jelképezte. Én éppen befejeztem a varázslásomat, amikor egy gonosz suttogás próbált agyamba férkőzni, ami természetesen nem sikerült neki.

Belfegor és Verna azonban maga elé kezdett motyogni, Villám pedig maga ellen fordította a kezében lévő számszeríját. Azonnal tudtam, hogy egy kaotikus hatással van dolgunk, de nem tudtam megállapítani a pontos varázslatot. Én tértem magamhoz legelőször, de mivel nem láttam semmit, csak annyit kiáltottam, hogy „Vigyázat, kaotikus varázslat!”, majd vártam, mi történik. Nem is kellett soká várni, Nazzod felett megjelent egy ork fejű szellem és belemart Nazzodba kétszer (-8, -9 HP) és amikor megláttuk megint hallottuk a suttogást, de ezt könnyedén ki tudtam kapcsolni, Merix már nem annyira, mivel láthatóan rosszban lett magával és elkezdte kaparni az arcát. Amint megláttam, azonnal tudtam, hogy ez nem élőhalott, tehát a szellem kategorizálás nem volt éppen szabatos. Nazzod azonban hamar eloszlatta kétségeimet, amikor bekiabálta, hogy ez egy suttogó démon, ami szellemtestű. Én erre odaléptem és el is találtam volna a mocskot, de a mágikus csatacsillagom átsuhant a testén. Nazzod magához szólította Kolbászt, a kutyáját és a mágikus fütykösével rásújtott a démonra, de az kitért előle. Verna is odalépett és védekezve megtámadta, de esélye sem volt a találtra ilyen gyenge mutatvány után. Még jó, hogy magát meg nem szúrta.

A démon ekkor ismételten gonosz suttogást hallatott, amit én valahogy nem bírtam elhárítani, ahogy Merix és Belfegor sem, sőt Kolbász is elbukott a próbán, ahogy annak rendje és módja. Én magam elé motyogtam egy ideig, ahogy a többiek is, kivéve Kolbászt, aki a saját torkának ugrott (-6 HP). A szörny ezek után megsuhintotta kétszer Nazzodot (-8, -5 HP), majd belépett a falba, és ahogy Verna elmondta, ott is maradt a helyén. Nazzod arrébb ment és az övéből magába gyógyított (+ 9HP). Verna arra kezdett koncentrálni, hogy ha kilép a szörny, megböki. Villám védekezésbe vonult. Szerencsére Belfegor ekkor magához tért és arra kezdett koncentrálni, hogy megüti a szörnyet. A szörny sajnos a sarok másik oldalán jött ki és mivel Verna ismét magába zuhant, elment mellette és Villámba akart csapni, de nem sikerült, méghozzá annyira nem, hogy kicsit el is veszítette az egyensúlyát. Én közben ellenálltam a suttogásának és arrébb léptem a szobron elhelyezett fényembe és magamra raktam egy pszionikus erőt, ami megnövelte életerőmet (+10 HP). Merrix ekkor már ismét magát sebezte a körmeivel, mondhatni a szokásos módon. Nazzod a falhoz lépett, ahol a szörny eltűnt és várni kezdett a szörny kilépésére. Belfegor ugyanezt tette, Nazzodot követve. Villám ellépett a faltól és arra kezdett koncentrálni, hogy amikor kijön látótávolságba a szörny, megfogja egy pszionikus energiával. Verna ekkor felkiáltott, lerázva magáról a káoszt: „Ugyanonnan érzem, ahol belépett a falba!”. Belfegor is ellenállt a szörny suttogásának, de csak belső energiáit felhasználva (-1 action point). Én erre odaálltam a falhoz és a szörny kilépésére vártam, miután odakiáltottam Belfegornak „Gyere ide a sarokhoz!”. Merix is a falhoz közeledett és rákészült, hogy ha meglátja a szörnyet, belelő egy erősített energia nyilat, méghozzá tüzet. Verna  közelebb lépett és felkészül a szörny kilépésére, amikor is egy energia sugarat kívánt elhelyezni a szörnyön. Villám pedig arra, hogy egy színes sprével szembe találja a szörnyet.  A szörny azonban nem lépett ki, hanem várt, hátha hat a következő suttogása. Rám nem hatott, de a mellettem álló Nazzod jól fejbe vágta magát a fütykössel (- 11 HP) és Kolbász is magába harapott (-7 HP). A szörny ekkor kilépett, de Belfegor már dühöngve sújtott le rá és a dühöngők szerencséjével el is találta (- 31 HP), ami megrendítette a démont. Én ippeg nem találtam el a szörnyet. Merrix sajnos nem talált a felerősített energia nyíllal. Verna energia sugara is mellé ment. Az elől lévő Villám védekezve elvarázsolta a színes sprét, úgy, hogy csak a szörny essen bele, de nem hatott rá. A szörny rövid mérlegelés után visszalépett a falba, ami miatt ismételten megsuhintottuk, de én megint nem találtam el, de Belfegor igen (-15 HP). Ahogy eltűnt a démon, én odakiáltottam Belfegornak, hogy segítek neki a következő támadásában. Belfegor beleegyező morgás mellett elkezdte megint várni a démon kilépését, hogy lecsaphassa.

A szörny suttogása nem váratott magára. Most csak Merix nem tudott ellenállni és magát kezdte karmolászni. A szörny megint nem jött ki, csak suttogott. Villám most inkább úgy döntött, hogy a töltetlen számszeríjjal fejbe veri magát (- 2HP). Ez annyira bejött neki, hogy a szörny következő suttogása során megismételte ezt (-1 HP). Verna is elirigyelte ezt és magába szúrt (-1 HP). No ez nekem is bejött, tehát jól fejbevágtam magam, hogy csak a zúgást hallottam egy ideig (-5 HP). Villám hátrébb vonult és miután én is mgjegyezetem, hogy ez nem mehet így tovább, megnyugtatóan odakiáltott nekünk: „Nyugalom, gondolkozom a megoldáson!”. No ez nem jött egyhamar, de tanácsára arrébb mentünk.

Az én kérésemre Merrix mágiát kezdett keresni, de egy idő után magában kezdett motyogni. Ezt rövid időn belül abbahagyta és tanácsomra hátrébb lépett úgy, hogy pont elérje a kilépő démont. Verna belenézett a középen lévő csonthalomba, ahogy ismerem aranyat keresett, csak nem találhatott, mert nem ment közelebb. Én a másik oldalt is gyújtottam egy fényt, majd közelebb léptem a végén felbukkanó lépcsőhöz, amire ugyancsak egy fényt raktam. Ekkor bukkant elő az eloszló sötétségből egy hatalmas oltár, amiről azonnal megállapítottam, hogy Ishaltár, az Ítész oltára. Közelebb léptem Vernával, miközben Nazzod a lépcső alján várakozott és előre, hátra lépdeltem az oltár előtt, de Verna hamarabb vette észre. Azt viszont én árulhattam el egy mágia érzékelés után, hogy az oltár két oldalán lévő urna mágikus és idéző mágia van rajtuk. Elmondtam a többieknek, hogy valószínűleg egy papi szertartás során használták őket és mágikus fények égtek bennük. Verna megvizsgálta a titkos ajtót és észrevette, hogy volt rajta csapdát, de már nem éles. Mi lementünk a lépcsőn, majd Verna kinyitotta és egy fiókot talált, amiben nem volt semmi. Már kirabolhatták korábban. Merrix és Villám továbbra is a démont rejtő falat fixírozta, de nem lépett ki. Nazzod jobb oldalra lépett el az oltár mellett és egy bejáratott talált. Én és Verna balra mentünk és fényt raktam az ajtóra. Bent egy nagyobb teremben egy kissé félre csúszott szarkofágot találtunk. Verna nem érzékelt semmilyen ellenséget.

Nos, ez egészen addig így is volt, amíg be nem lépett az ajtón. Ekkor észrevette az ellenséggé vált valakit a szarkofágban. Erre szólt nekünk, így megálltunk és szóltunk a többieknek. Nazzod a felderítő pszikristályát, Ubult, küldte leváltani Merixet és Villámot. Ekkor egy kéz nyúlt ki a szarkofágból és eltolta annak fedelét és felállt valaki, akitől Verna majdnem berezelt, de legyűrte a félelmét, azonban nem tudta elmondani, mi az, sem azt, hogyan néz ki. Verna egy pszi erővel le akarta kötni, de annyira félresikerült a mutatványa, hogy megsüketült. Én, hogy lássam, az ajtóba léptem és jól megnéztem a gyolcsba öltözött lényt, de nem tudtam mi az, de feltettem, hogy élőhalott. Felkiáltottam: „Gyolcsba öltözött élőhalott!”. Mivel már nagyon megjártuk az előző csatát is, gyorsan előkészítettem egy kis ezüst port és szentelt vizet és szenté tettem a területet a szarkofág és köztünk.

Sajnos ez sem mentette meg Vernát attól, hogy a mellé lépő élőhalott megüsse kézzel (- 15 HP és elrontotta a mentődobást), a sebek mellett Vernának kissé rossz érzése támadt az érintésétől. Nazzod időközben idézésbe kezdett, egy asztrális konstrukciót hozva létre, ami el is találta a lényt és el is gáncsolta. Nazzod ezt látva megidézte a varázs fütyköst és odalépett a lényhez. Arról viszont megfeledkezett, hogy az megütheti. Meg is tette (-13 HP és elrontott mentődobás) és az érintésétől Nazzodot is rossz érzés kerítette hatalmába. Az élőhalott úgy döntött, hogy inkább feláll. Nazzod eltalálta, de az ütés jó része elveszett. A konstrukció is eltalálta, de a teljes ütés eltűnt, mintha hozzá sem ért volna. A lény Nazzodra támadt és eltalálta (- 13 HP). Ekkor Merrix odalépett mögém, a lényre pillantott, kissé megremegett, de úrrá lett a félelmén és a sarokból eltalálta a lényt egy hatalmas tűzsugárral. A fülem piros lett a hőtől. Utóbb Merix elmondta, hogy a sors kegyeltje volt, hogy nem engem talált el (-1 action point). A lény a tűzsugártól lángra kapott, mint egy fáklya, és elhamvadt egy pillanat alatt.

A győzelmi kiáltásainkat csak az akasztotta meg, hogy a másik szomszédos szobából csontvázak zörgését hallottuk meg. Kivéve persze Vernát, aki ekkor közölte velünk, láthatóan megnyugodva, hogy megsüketült. Nazzod a konstrukciót beküldte a csontváz harcosokhoz. Én integettem Vernának, hogy jöjjön hozzám, de nem figyelt, ezért Nazzodnak kiáltottam, hogy hozza őkelmét ide és ő is jöjjön. Azonban, hogy azért a kihívás ne legyen csekély, a másik irányból is feltűnt egy ugyanilyen lény és onnan is hallotta Merix a csontvázak karistolását. Aasterinian segíts!

Alicia ir’Degard tollából

A bejegyzés trackback címe:

https://eberron.blog.hu/api/trackback/id/tr923241541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása