1000. Nymm (6.) 17.

Megérkeztünk a második varázspályához, az Idéző Sakjátszmájához. A feladat, hogy ki kell választani egy csapattagot, a kaitányt az idézőt, aki képes szörnyek idézésre. Vagy gonosz vagy jó lényeket idézhet. A többiek is idézhetők, ha akarják. Vagy harcost, vagy varázslót lehet játszani. Előbbi chainsirtben és válaszott egykezes fegyverrel és pajzzsal harcol. A varázsló magic missile pálcát kap, ami 10 lábra hat. Mindenki csak nem halálosat sebezhet. E pálca és a kapott fegyver automatikusan így sebez. Az első 6 körben lehet bármit idézni, aztán pedig 1d10 körönként egyet. A vezérnek csak akkor lehet mattot adni, ha csak olyan helyre mehetne, amit fenyegetnek. Ha a vezért fenyegetik, akkor el kell lépnie. A vezér öt lábat léphet egy mozgással. A bábúk, ha közelharcba keverednek, akkor azt lejátszák halálig, nem léphetnek ki, de be lehet szállni harmadiknak, stb. Átlósan vagy egyenesen lehet lépni, maximum a mozgásunk felével.

Mivel csak én és Villám feleltünk meg a vezér feltételnek, közüllünk került ki a vezér. Villám udvarias kérdésére, miszerint akarok-e vezér lenni azonnal rávágtam, hogy nem. Egyrészt mert valóban nem akartam – a sakk soha nem tartozott a kedvenc játékaim közé -, másrészt láttam mennyire szívesen csinálná. Belfegor lett csak harcos, akire, mivel lehetett, ráraktunk egy személy megnagyobbítását (Villám) és egy bika erejét (én). Bár korábban a játékmester azt mondta, hogy támogató és védő varázslatok mehetnek a mecs megkezdése előtt, de amikoe javasoltam az idézet szörnyeket távoltartó gonsztól védő varázslatot, gyorsan közbeszolt, hogy na azt nem lehet. Ja kérem, korábban nem gondolt rá, most meg milyen határozott.

Villám a jó oldalt választotta – nagyon gerincesen -, és megidézett egy mennyei lovagló kutyát. Szemben egy nagy százlábút idézett a játékmester saját bajnoka, egy vörösköppenyes alak. Az idézések további sorrendje: ellenfél: nagy százlábú; pók, pók, skorpió, skorpió Villám: lovagló kutya, lovagló kutya, óriás bombázó bogár, óriás bombázó bogár, Belfegor.

Belfegor első lépésként bedühödött és lecsapta az előtte álló pókot.

AC 15/13

HP: 32/38,

Attack: 11

Damage: 2d6+9

Az egyik kutya odalépett a nagy százlábúhoz. Százlábú megtámadta a kutyát. Nem talált. Másik pók hálót dobott Belfegorra, aki bele is ragadt kissé. Ez azonban nem akadályozta meg abbanm hogy egy kis döhöngő szerencsével levágja a skorpiót (14 HP). A következő kutya megtámadta a maradék pókot, de nem találta el. A pók viszont eltalálta a kutyát, de nem sikerült megmérgeznie.  A nagy százlábú eltalálta kritikusan a másik kutyát és kettétépte. Ezek után a százlábú megindult a vezér felé, de Belfegor a nehezen járható közepes terepen kihasználta a lehetőséget és lecsapta (19 HP). Ezek után Belfegor lassaban, de odament a pókhoz és beledöngölte a földbe (20 HP). A harmadik kutya előrefutott a skorpió felé, úgy hogy ne érje el az. A skorpió és a nagy százlábú visszavonult. Belfegor és a harmadik kutya átlépte a határt. Az ellenfél idézett egy százlábút, aki nem találta el Belfegort. Belfegor viszont lecsapta a megidézet lényt (19 HP). A harmadik kutya beleharapot a megmaradt százlábúba egy megrendítőt (9 HP). A százlábú visszatámadott a kutyára, aki beleremeget a harapásba (9 HP), de a mérget legyőzte. Belfegor meglendítette a nagy láncos buzogányát és lecsapta skorpiót (19 HP). A hármas kutya megharapta megint a százlábút és elharapta annak derekát (8 HP). Az ellenfél mestere látva, hogy egyedül maradt a páston, feladta a meccset.

Továbbléptünk az aranyhajóra és a felkészülés során láttuk, hogy a zilargoi gnómok csapata utolért minket, de már csak öten vannak. A falon találtunk egy pergament. Négy ajtó vezetet ki a szobából. A közepén egy kis tavacska volt. A négy vasalt kő ajtó mindegyiként szimbólumok vannak és lukak, valamit csempék vannak az ajtók elők azonos szimblumokkal. Merix, Villám és jómagam odamentünk az ajtókhoz és elkeztük a csempéket beleilleszteni a fenti jukakba. Mindhárman azonos szisztéma szerint keztünk dolgozni, a jelek forogtak és a legutolsót ennek megfelelően kellett beleilleszteni. Verna és Nazzod a vizet vizsgálgatta. Már majdnem a végére értünk, amikor a apró békalények jöttek elő kicsi lándzsával a tóból. Belfegor azonnal Villámot kérdezte a teendőről, aki csak félig odanézve mondta: „Vedd el a lándzsájukat, ha ellenségesek!”. Belfegor erre felkészült, hogy ha valami rosszat tesznek lecsapja őket. Nazzod közben felismerte a lényeket. Mint kiderült nem evilágiak, akiket, ha lecsapnak, mérges gáz szabadul fel a szervezetükből, beterítve a támadójukat. Belfegor Villám tanácsára lefogta az egyiket. Nazzod is lefogta a sajátját. Én, Merix és Villám mind védekeztünk. Azonban felfogtam, hogy ez így nem lesz jó, öten vannak, míg mi hatan. Tehát egy tud rakni, a többi leköti a többieket. Én megpróbáltam lefogni nem sikerült, a támadása elől pedig elhajoltam. Elgondolásomat közzétettem, mire Villám oda is ment belerakni a csempéket, a többiek pedig lefoglalták a többieket. A védekezés során én két sebet szereztem (3 HP), míg Nazzodot a lefogott lény melletti másik szúrogatta sejhajon. Nazzod elhitte, amit Villám mondott és nem halálosan sebezte meg a lényt, ami Villám hite ellenében felrobbant és beterítette Vernát és Nazzont. Verna erre lebénult, Nazzod pedig a másik felé fordult, de nem sikerült neki, sőt a kis lény megpróbálta elgáncsolni, ami persze nem sikerült. Belfegor szépen lefogott sorban kettőt és elvette a fegyvereiket és elrakta. Miután Belfegor lefogta a rajtam lévőtt, folytattam a csempék behelyezését. Nazzodot tovább szurkála egy kis lény. Merixet védelme ellnére megszurkálta a mellette lévő kis lény, ezért bedühödött és belerugott a kis lénybe és majdnem leütötte úgy, hogy a lény beleszédült. Én látva ezt arrébb mentem és beleraktam a következő, egyben utolsó csempét. Villám is behelyezte az utolsójt. Merrix pedig elkezte a sajátját. Sem a Villám, sem az én ajtóm mögött nem volt semmi. Villám odament a negyedikhez, én pedig Merixnek segítettem. Belfegor az utolsót is ármatlanította, így nem volt fenyegetés. Mikor kinyílt az utolsó kettő, megjelent még öt békalény. Azonban a sorskocka ott volt Villám ajtaja mögött, így a játékmester megjelent és intésére eltüntek a lények. Azonban megdöbbenésemre nem mehettünk tovább, mert Verna le volt bénulva. Eddig csak arról volt szó, hogy ha valaki elájult, az kiesik örökre. Kérdésünkre elmondták, hogy dermedt (stunned) állapot már nem lenne gond. Jó vicc, játék közbeni szabályismertetések. Pff.

Nazzod sorskártyát húzott, ami azonban átok volt, és a húzója kimaradt a következő játékból. Szivar alakú labdával kellett egy pályán játszani két kapura. Waaroki foci volt a neve, amit én és Belfegor az egyetemen sokat játszottunk. Voltak kapusok, speciális védőfelszerelésben. Lehet a labdát dobni, rugni, vinni. Rugni nehezebb, de messzebbre mehet. Lehet passzolni (támadás 10 ellen). Lehet szerelni (grapple check attack of opp. nélkül). Négyen közöllünk (Villám nem játszott Nazzod mellett), négy humanoid ellen. Ők szerezték meg a labdát, mert gyorsabban reagálltak. Azonnal kialakult egy kicsi a rakás Belfegor részvételével. Merix és én nem tudtunk ebbe beleszólni. Verna a kapuban helyezkedett el.

Az ellenség eljutott a kapuinkig, de Verna csodálatos védéssel megszerezte a labdát. Mi indulthattunk a labdával. Belfegor az ellenfél kapujáig jutott, míg mi követtük, de a rálövését a kapusuk ippeg kivédte. Az ellenfél azonnal elindult a kapunk felé, de Merix leteperte az egyiket, a másikat leráztam magamról és Belfegorral csapdába zártuk és letepertük. Nekem pedig sikerült elvenni a labdát tőle. Ezek után a labda felváltva volt nálam és nála, majd Belfegor csatlakozott, akinek odaadtam a labdát, de nem tudott kiszabadulni. Sajnos ezek után a két társa csatlakozott a kicsi a rakásba. Ez egészen addig ment, amíg a bírók le nem állították a játékot megállás miatt és mivel nálunk volt a labda, ezért mi kezdhettünk a felezővonalról.

Alicia ir’Degard tollából